2009. január 17., szombat

Összefoglalás

Egy szóval összefolalni??? nem könnyű, de lehet.

a válasz: borzasztó gyönyörűség!

folyamatosan azon gondolokodok, hogy milyen rendszer szerint kéne megosztanom az élményeimet, de még nem tudom. annyi emlék, annyi gondolat, annyira jók és annyira rosszak, hogy úgy döntöttem, rátok öntök mindent. jót és rosszat, városokra bontva.

De előtte jöjjön egy rövid összefolaló az útról:
mostmár tudom, miért kellett elmennem. Hogy rájöjjek, hol a helyem az életben. Hogy lássam, milyen jó nekem. Hogy lássam, mennyire nem használom ki, hogy milyen jó nekem. Hogy tudjam: a víz az úr. Hogy tudjam, azért jó helyen vagyok. Hogy tudjam, ott is jó helyen lennék. Minden tőlem függ.
Hogy tudjam, a szegénységgel simán összefér a boldogság. Hogy lássam, a nyomor simán összefér a tisztasággal. Hogy észrevegyem: minden úgy jó, ahogy van.

Brazília az ellentétek országa. Egyrészt látjuk a nyomort, koszt, lerobbant épületeket, fetrengő embereket, rablókat. Másrészt a segítőkészséget, a jókedélyűséget, a megingathatatlan pozitivizmust, az elképesztően zöld környezetet, csodálatos embereket, elképesztő természeti csodákat. Teljesen más világ. Beletelt egy kis időbe, mire sikerült aklimatizálódnom...

Nincsenek megjegyzések: