Időszámításunk előtt - mielőtt Rioba érkeztünk volna

Az izgalom sokat váratott magára, de egy nappal az indulás előtt megérkezett.
Vajon minden megvan? Beszereztem minden fontos dolgot? Mi lesz, ha lezuhan a repülő? Mi lesz Mázlival? Mindenféle gondolat, de már nem volt vissza út...
A szülők segítségével kijutottunk a reptérre. Kabát itthonhagy, arra odakinn, a 32 fokban nem lesz szükség. Vágjunk neki az akkori mércével mért hosszú útnak!

Először Párizsba repültünk. Utáltam repülni. Jobban szeretem, ha két patám a földet éri. de nincs mese. Brazília picit arréb van...
Simán megérkeztünk, és 5 óra várakozás várt ránk a riói gép indulásáig. Mit is kéne tenni?? Hát nézzük meg a Notre Dame-ot! Csak egy "hév"-re kell felszállni, és ott is vagyunk!
Persze, itt azért kicsit hiányzott az a bizonyos kabát, amire odakinn már nem lesz szükség. De a futás sok mindent megold. Itt például a hideg okozta sokkot: ha futsz nem fázol. Csodás élmény volt hát ez a kis kiruccanás.
Íme a bizonyíték:



Ja, hogy nyuszifülem van? Hogy a viharba ne lenne!!! Szilveszter van! Olyankor az embernek szabad megőrülnie! Egyébként is őrült vagyok, de szilveszterkor és farsangkor joggal. Szóval tiszta Bridget Jones. persze egy idősebb ürge a reptéren nem teljesen Bridget-re asszociált, és Mikcey egérnek titulált. De nevermind.

És mivel szilveszter volt, igen jól jártunk: délután 5-től ingyen volt a tömegközlekedés, ezért megspóroltuk a visszaút árát!

Oké, kisebb futás után sikerült becsekkolnunk a gépre, ami szuper volt. Mármint a gép. Az első óceánon túli járatom elég jóra sikeredett. Ülésünk az ablak mellet, lazac ebédre, saját tévé 500 filmmel, zenével, sms lehetőséggel. És mivel nem volt tele a gép, még terpeszkedni is lehetett.
Persze ettől függetlenül stresszeltem, hogy mi van, ha lezuhanunk. De nem.

Én nagyon készültem erre az utazásra. Merthogy szilveszter, és több időzóna, az több újévi koccintást jelent. Gondoltam, totál csacsi leszek a sok pezsgőtől, amit útközben befolyatunk a szánkba. És totál fáradt a vicces úttól, mert majd biztos buli lesz a gépen.
Nos, semmi nem volt. A kapitány nem mondta meg, hogy hányszor ünnepel(het)tük (volna) az új évet. Nem volt pezsi sem. Mindenki durmolt :( Itt is nevermind.

Hajnali 6-kor megérkeztünk Rioba. Megcsapott a pára, és már hajnalban a nagyon vágyott meleg.

De Rio már egy következő fejezet. Akár regény is lehetne...